MFKata gondolatai: Blogturné ~ Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

2013. november 25., hétfő

Blogturné ~ Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

A Maxim Kiadó jóvoltából november 29-én megjelenik Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Josie történetét!

2013. november 23-tól minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.

Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, hanem ahogy az lenni szokott, nyerhettek is!

Sorozat: -

Kiadó: Maxim

Oldalak száma: 352

Borító: füles, kartonált

ISBN: 9789632613390

Fordító: ?

Várható megjelenés: 2013. november 29

Eredeti ár: 2 999

Goodreads: 4,07

Moly: -

MFKata: 5

1950-et írunk, és miközben New Orleans francia negyedében titkok fortyognak, a tizenhét éves Josie Moraine csendben szövögeti álmait. A helyiek között csak a bordélyban dolgozó prostituált anyjáról ismert Josie többet szeretne kicsikarni az életből, mint amit New Orleans kínálhat. Tervet kovácsol hát, hogy maga mögött hagyhassa a várost, de a negyedben történt rejtélyes haláleset olyan nyomozásba sodorja, ami próbára teszi az anyja, a lelkiismerete és a Conti Street rideg madámja, Willie Woodley iránti hűségét.

Ruta Sepetys magával ragadó jellemeket teremt, akárcsak a világon mindenütt nagy sikert aratott Árnyalatnyi remény című első regényében. A gazdag cselekményben titkok és hazugságok hálója szövődik, és a kísértő emlékeztető, hogy döntéseink sorsunkat alakítják.

Véleményem

A könyvet New Orleans miatt akartam elolvasni. Mindig is vonzott a város, mert több helyen is azt olvastam és láttam, hogy nagyon különleges hely. Hol a szellemekkel, hol mágiával, hol vámpírokkal, hol bűnről mesél, vagy csak egyszerűen ez az uticél.

1950-ben New Orleans

És meg kell mondjam, hogy nem csalódtam. Nagyon jól megírt történetet olvastam az 1950es évek New Orleans-áról egy tizennyolc éves lány szemszögéből. Josie a bűn kellős közepébe született, a prostítúció és a maffiózók világába. Josiet a szárnyai alá veszi a bordélyház Madam-ja, Willie. És bár éreztem a dejavu-t, hogy én már valahol olvastam ilyen könyvet, sőt még a szeretetreméltó kedves fekete sofőr sem volt ismeretlen, mégis olyan varázzsal töltötte meg az írónő a történetet, ami szerintem páratlan.

Nagyon hamar elkapott a könyv hangulata, láttam

Mariah, Willie autója

az utcákat éreztem a cigaretta és a szivar füstjét és bizony a bűzt is éreztem, amikor a mocskos utcákról írt az írónő, ahogyan Josie sétált rajtuk keresztül. A ruhák, a bűn, az italok, a mulatságok, motorok és az autók, valamint az életérzések, annyira könnyen átérezhetőek, mint a kilátástalanság is, amit Josie érzett ahogyan keresi az utat a szegénységből. Félve olvastam, hogy miként fog lejjebb süllyedni, de mégis olyan tartás van benne, ami bizony becsülendő.

Döntések. A döntések alakítják a sorsunkat.

Ezt a tartást szerintem Willie-nek köszönhette, aki bár sosem volt túl kedves, vagy ilyen ölelgetős, de mégis minden egyes szavából és cselekedetéből éreztem, hogy mennyire szereti Josie-t. Ő testesíti meg az Anyát Josie számárá, ami szerintem igencsak hozzájárult a lány személyiségfejlődéséhez.

Mert a lány vérszerinti anyja sajnos a legrosszabbak közül való. Önző és buta, akinek semmi más nem fontos csak az, hogy melyik étteremben fog vacsorázni és a városbéli nők tudják, hogy milyen ruha van rajta.

Ne gyűlöld, Jo- mondta- inkább sajnáld. Messze nem olyan okos, mint te. A te iránytűd nélkül született, ezért céltalanul kóborol, és mindenféle falakba ütközik.

A könyv szerelmi szála bár nem kulcsfontosságú, de mégsem elhanyagolható. Josie életében két fiú játszik fontosabb szerepet, de az anyja hivatásából kiindulva erős félellemmel viseltetik a másik nem iránt. Patrick az, aki szerintm inkább a kedves bátyó szerepét tölti be, még akkor is, ha a szerelemmel próbálkoztak. De számomra a kicsit vadabb természetű szépfiú, Jessie Thierry az, akinek végig drukkoltam, hogy bizony ne adja fel, mert a lánynak bizony szüksége van egy kedves fiúra.

Jessie motorja, egy Triumph

New Orleansról és a kor divatjáról, valamint a könyv esetleges castingjáról a turné további állomásain olvashattok.

A történet több összetett szálból áll, több történetet kapcsol össze, de mégsem nyüzsög. Szép lassan ismerkedünk meg a szereplőkkel, a várossal és a történettel, de kétségtelen, hogy beleivódik az elménkbe és megerősít abban a tudatomban, hogy nekem egyszer el kell jutnom New Orleansba. Még akkor is, ha a bűn városa :-)

New Orleansban semmi sem fog változni. Ha valaha is visszatérsz, ugyanazt a nyüzsgést és pénzszórást találod majd. Pontosan olyan lesz, mint ahogy otthagytad.

Húshagyókedd

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Zala megyében több faluban, így például Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.